A Covid következtében az emberek még mindig kevesebbet utaznak, illetve csökkentek a vámmentes vásárlások is, ugyanakkor Dél-Koreában egy luxustermék-bumm zajlik éppen. A Chanel a vásárlói közel egyharmadának megtiltotta a 10.000 dolláros táskák tömeges felvásárlását a 20% vagy annál magasabb feláras továbbértékesítés miatt.
A híres francia divat- és luxuscég azt nyilatkozta a Reutersnek, hogy a dél-koreai butikjaiban csökkent a forgalom miután bevezették a vásárlók szűrését, ugyanis nagyon elszaporodtak a túláras továbbértékesítések. A tömeges vevőket vásárlási szokásaik alapján azonosították be, s miután megvalósították a korlátozást, a butikok forgalma közel 30%-kal csökkent. A Chanel tavaly július óta bevezetett stratégiája a luxuscikkek iránti globális kereslet élénkülése miatt lépett életbe a koronavírus-járvány legrosszabb időszakát követően. Dél-Korea a világ hetedik legnagyobb luxuscikk-piaca az Euromonitor szerint, és a hét legnagyobb piac közül csak kettő volt – a másik Kína –, ahol tavaly nőttek az eladások a 2019-es szinthez képest.
A Chanelhez hasonló márkák kínálata azonban szigorúan ellenőrzött, megőrizve az exkluzivitást és növelve a vonzerőt, a kozmetikumokon, parfümökön és néhány apró kiegészítőn kívül nincs online vásárlási lehetőség. Szöul belvárosában akkora a vásárlási láz, hogy már hajnalban hosszú sorok alakulnak ki az üzletek előtt, mert a vásárlók az úgynevezett „szabad futásra” készülnek – ami lényegében egy sprint a Chanel kapuihoz a nyitáskor. „Reggel 5.30-kor érkeztem egy szabad futásra, és értesítést kaptam, hogy több mint 30 ember van előttem. Mire beléptem az üzletbe – közel 10 órával később – a kívánt áru elfogyott.” – mondta egy vásárló névtelenül a Reutersnek egy szöuli Chanel butik előtt.
Az égető kereslet okán a viszonteladói piacon tapasztalható árukészleti nyomást bizonyítja, hogy egy Chanel fél-klasszikus válltáskát 13,5 millió wonért (11.031 dollárért) adtak el januárban a KREAM elnevezésű platformon – amely a sporcipőktől a műszaki- és luxuscikkeken át mindent kínál – ami 20 százalékkal több, mint a szokásos kiskereskedelmi ár. A KREAM, azaz a „Kicks Rule Everything Around Me” (Rúgás szabály mindenre körülöttem) mozaikszó nevű webshop 2020-ban indult. A Reutersnek azt mondták az üzemeltetők, hogy a havi tranzakcióik meghaladták a 100 milliárd wont decemberben, és Dél-Korea viszonteladói piaca több mint 1 billió vont – közel 820 millió dollárt – ér a legóvatosabb becslések szerint. Az olyan viszonteladói platformok mint a KREAM, számos márkát kínálnak, mint a Chanel, vagy a svájci óragyártó Rolex, amelyek különösen keresett márkák, mivel Dél-Koreában ezek a legnépszerűbb esküvői ajándékok a párok körében, így ezen termékek árai gyakran emelkednek.
A Chanel 2022 március elején megemelte egyes kézitáskák, kiegészítők és szezonális termékek árát Ázsiában és Európában, ezen belül 5 százalékkal Dél-Koreában – ahol kilenc hónapon belül immár ötödször emelték meg az árakat a Chanel Korea szerint. A tömeges vásárlók szűrésével párhuzamosan a Chanel bejelentette, hogy bevezetett egy „törzsvevői értesítő rendszert”: az ügyfeleket arra kérik, hogy adják meg elérhetőségüket és a bolt látogatásának okát, hogy SMS-ben értesülhessenek arról, hogy mikor tudnak belépni a butikba a legkisebb várakozás mellett.
A marketing szakemberek és a vásárlók véleménye megosztott a kialakult vásárlási minta Chanel-re gyakorolt hatását illetően. „A vevők önként hirdetik ingyenesen a Chanelt – kempingeznek a butikok előtt, szabad futásokon vesznek részt, tapasztalataikat közzéteszik a közösségi médiában” – mondta Lee Eun Hee, az Inha Egyetem fogyasztótudományi professzora. „Úgy gondolom, hogy mindezek a jelenségek segítettek a Chanelnek bevonzani a fiatalabb vásárlókat és rengeteg pénzt keresni rajtuk.”
Ennek ellenére egyes fogyasztók azt mondják, hogy a hosszú sorok és a várólisták elriasztják őket. „Régen feladtam, hogy Chanel-terméket vegyek” – mondta egy nevét elhallgató, harmincas éveiben járó szöuli lakos. „Túl nehéz megvásárolni, általában körülbelül 300 ember van a várólistán, és mire sorra kerülök, már nincs a termék. Ez nagyon elriaszt, és nem akarok ennek az őrületnek a részese lenni.” Sokan azonban nem adják fel ilyen könnyen, a tömeges vásárlókból viszonteladók lesznek.
Az ügy kellemetlensége miatt névtelenül nyilatkozó viszonteladók egy része elárulta a Reutersnek, hogy napi 125 dolláros „fizetés” mellett „sorbaállókat” alkalmaznak, hogy helyettük sorban álljanak vagy vásároljanak az üzletekben. Az egyik viszonteladó azt is elmondta, hogy a termékeket általában több mint 20 százalékos haszonnal adja tovább – és ez sokkal jövedelmezőbb lehet, ha alacsony a készletszint. Elmondta, hogy a közelmúltban eladott egy Chanel bankkártyatartó kistáskát a Karrot nevű használtcikk alkalmazáson 5 perccel azután, hogy feltette, közel 1 millió wonért, ami 40 százalékkal magasabb, mint a kiskereskedelmi ára.
A fotók forrásai: shutterstock.com, gettyimages.com
szisz
