Egy kétéves, sűrű és tanulságos fejezet zárult le a nemzetközi zenei szférában, amelynek hatásai még sokáig velünk maradnak a fesztiválszezon után is. A Kreatív Európa program által támogatott nemzetközi GrassrEUts projekt végére ért, és az elért eredmények messze túlmutatnak a színpadi fényeken. A kezdeményezés bebizonyította, hogy a feltörekvő tehetségek felkarolása, a fenntarthatóság és a társadalmi felelősségvállalás egyazon kulturális ökoszisztéma alapkövei, amely a budapesti Sziget fesztiváltól Portugálián át egészen Tunéziáig megmozgatta a közönséget.
A határokon átnyúló hálózat lényege egy organikus, alulról építkező (grassroots) összefogás volt, amely Európa és a környező régiók legizgalmasabb zenei csomópontjait – köztük a hazai Sziget Fesztivált, valamint Portugália, Szerbia és Tunézia fesztiváljait – kötötte össze. A projekt különösen fontos, emberi oldala volt az ukrán művészek bevonása a Music Saves Ukraine partneri támogatásával. Ez a lépés megmutatta, hogy a folyamatos, mindennapi kihívások és krízisek közepette a zene és a művészet megőrzése a nemzetközi jelenlét és a kulturális folytonosság egyik legfontosabb eszköze.
A projekt gerincét egy többlépcsős zenei verseny adta, amely szakított a merev, fentről irányított tehetségkutatók logikájával. Nemzeti szinten, országonként öt-öt ígéretes előadó kapott lehetőséget a bemutatkozásra, majd a közönség szavazatai alapján dőlt el, melyik az a két-két kiemelkedő produkció, amely kiléphetett a nemzetközi partnerfesztiválok színpadaira. A hálózatnak köszönhetően a hazai és régiós nevek valódi turnéélményt és új, értő közönséget kaptak: a horvátországi Seastar fesztivál Nautilus Stage-én Libra és SONYA, a tunéziai Tabarka Jazz Festival-on Mao Cabeca és az Inner Sense mutatkozott be. A portugál NOS Alive különböző platformjain SONYA, Maria Lui és Saya Noé is fellépett, míg a Sziget Fesztivál közönsége a dropYard színpadon Librát és az Illbuckst, a zenei felfedezéseknek szentelt The Buzz helyszínén pedig Yarimát, Luke Blacket és Soudenit ismerhette meg közelebbről.
Ami ezt a kétéves folyamatot kiemeli a klasszikus zenei projektek közül, az a közönség aktív bevonása volt. A látogatók nemcsak szavazhattak a kedvenceikre, hanem a fesztiválok fenntarthatóságát és a társadalmi befogadást javító ötleteik megosztásával közvetlenül is formálhatták a rendezvények jövőjét, miközben belépőket nyerhettek a partnereseményekre. A GrassrEUts a Sziget zöld és környezettudatos tapasztalataira építve a szektor legégetőbb fenntarthatósági kérdéseire kereste a választ. Emellett a norvég alapítású KUN Egyenlőségi és Sokszínűségi Központ bevonásával a diszkrimináció elleni küzdelemre, a nemek közötti egyenlőségre és a biztonságos, befogadó terek megteremtésére fókuszált. A KUN szakértői csapata workshopokon, kutatásokon és konferenciákon keresztül igyekezett áthidalni az elméleti szociológiai kérdések és a gyakorlati megvalósítás közötti szakadékot, hogy a fesztiválok olyan helyek maradhassanak, ahol származástól, nemtől vagy életkortól függetlenül mindenki szabadon és biztonságban megélheti a kultúra közösségépítő erejét. Az alulról szerveződő hálózatok és a felelős gondolkodásmód megmutatta: a jövő zenei szférája akkor működik igazán jól, ha nemcsak szórakoztat, de hidakat is épít a kultúrák, a generációk és az emberek között.
bus
Forrás és fotók: Sziget Fesztivál Sajtóiroda
